Hanuka, a csodák ünnepe

A Hanuka annak a csodának az ünnepe, hogy a zsidók elnyerték a szabad vallásgyakorlást 2000 évvel ezelőtt. Tragikus, de ez a küzdelem nem kevésbé fontos ma. Nem csak a zsidóknak, hanem minden embernek akinek van hite.

Nagyon egyszerű a történet. i.e. 165-ben 4. Antiochus, az Alexandriai birodalom Szíriai vezetője, ráerőltette a Görög kultúrát Izrael népére. Szobrokat állítottak Zeusz képével Jeruzsálemben, és a főbb zsidó hagyományok, mint a körülmetélés, vagy a Shabbat megtartása, tilos volt a számukra. Akik ellenszegültek, és megtartották a hagyományokat, azok nagy árat fizettek érte. Ez volt a zsidóság egyik legnagyobb válság helyzete. Hatalmas esély volt rá, hogy a zsidóság, az első monoteista vallás, megszűnjön létezni.

Egy kisebb zsidó csoport fellázadt, Mattathias és fia, Juda Makkabi vezetésével, akik a szabadságért harcoltak. A kezdeti veszteségek ellenére, három éven belül sikeres győzelmet arattak. Jeruzsálem újra a zsidók kezébe került. A templomot újra felszentelték, és az ünneplés 8 napig tartott. A Hanuka szó, amely “újraszentelést” jelent, ezeket az emlékeket őrzi.

Majdnem 22 évszázad telt el azóta, még ma a vallásszabadság, az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata szerint, nagy veszélyben van a világ nagyon sok részén. A keresztények üldözve vannak a Közel-Keleten és Ázsia egyes részein. Mosulban , Irak második legnagyobb városában keresztényeket raboltak el, fejeztek le, kínoztak meg és feszítettek keresztre. A keresztény közösség az egyik legrégebbi a világon, amely most ki lett taszítva. A Jeziditák tagjait,-akik egy ősi vallási szekta-, már népírtás fenyegeti.

Az Állami Minésztérium kijelölni szándékozik a Jeziditák kiirtott áldozatait

Nigériában, Boko Haram, egy Iszlám csoport, keresztény gyerekeket rablolt, és rabszolgaként árúsított. Madagaliban egy keresztény férfit raboltak el, akit lefejeztek és feleségét kényszerítették, hogy az Iszlám vallásra térjen és a terroristák felesége legyen. A Boko Haram nem vállalta magára, hogy keresztényeket üldözött. Muslim intézményeket is megcélzott és valószínűleg a Kano-i Grand Mosque támadás mögött is ez a szervezet áll.

A szektariánus vallási erőszak a Közép-Afrikai Köztársaságban, majdnem 436 mecset megsemmisítéséhez vezetett. Burmában , 140,000 Rohingya muszlim és 100,000 Kachin keresztény volt menekülésre kényszerítve. Nem megdöbbentő, hogy a 2015-ös US Bizottság Nemzetközi Vallásszabadság, a Humanitárius válságok táplálta terror hullámok-ról, megfélemlítésről és erőszakról tartott beszámolót.

Ezek azok az országok ahol a krízis helyzet a leginkább kiélezett: Burma, Kína, Eritrea, Irán, Észak-Kórea, Szaud Arábia, Szudán, Türkmenisztán, Nigéria, Közép-Afrikai Köztársaság, Egyiptom, Irak, Pakisztán, Tádzsikisztán és Vietnám. Egyedül Szíriában, ahol a legszörnyűbb bűnöket követik el az emberiség ellen, 6.5 millió ember kényszerült lakhelyét elhagyni, és 3.3 millió lett menekült különböző országokban.

Nem csak az erőszak korlátozódik ezekre a helyekre. Ahogy nyílvánvalóvá váltak a terrorista merényletek Párizsban, ahol 130 embert öltek meg, a globalizáció azt jelenti, hogy ez a konfliktus akárhová eljuthat.  Nehéz lenne példát találni a közelmúltban, ehhez hasonló szörnyű, barbár cselekedetekre. A Hideg Háborúból nem a béke korszaka következett, hanem az egyre szaporodó törzsi, etnikai és vallási összecsapások kora. Régió, régió után csökkent, amelyet Thomas Hobbes úgy nevezett “ A háború , amelyben mindenki, mindenki ellen harcol”, amelyben az élet “ magányos, szegény, csúnya és rövid”

Van bármiféle mód az előre jutáshoz? Több, mint fél évszázaddal ezelőtt egy Oxfordi filozófus, John Plamenatz feljegyezte, hogy a vallás szabadság Európában született a 17. Században, sok-sok pusztító vallási háború után. Egy kis változás következtében a gondolat, hogy “ a hit, a legfontosabb az életben , ezáltal mindenkinek becsülnie kell az igaz hitet”, így hangzott:“ A hit az életben a legfontosabb, ezáltal mindenkinek szabadon kell követnie a saját hitét.”

Ez a azt jelentette, hogy hiába voltak dominánsabb vallási ágazatok, mindenki szabadon engedelmeskedhetett a saját lelkiismeretének. Plamenatz szigorú következtetése az volt, hogy “A lelkiismeretünk szabadsága nem közömbösségből, kétkdésből és nem puszta nyitottságból született, hanem hitből.” Az a tény, hogy a saját vallásom mennyire fontos számomra, bebizonyítja nekem, hogy más embernek ugyan annyira fontos a sajátja, akármennyire is különbözzünk egymástól.

Nagyon sok emberi életbe került, mire az emberiség észre vette ezt az apró, egyszerű igazságot, és pontosan ezért sosem szabad elfelejtünk ezt a múltbéli történetet, mert ez segít nekünk abban, hogy soha többé ne követhessük el ezeket a hibákat. A Hanuka emlékeztet minket arra, hogy mindenki harcolni fog a saját vallásának szabadságáért, és a kísérlet, hogy megfosszuk őket ettől, mindíg elfog bukni.

A Hanuka szimbóluma a menóra, melyben annak az emlékére gyújtunk gyertyát nyolc napon keresztül, hogy évszázadokkal ezelőtt a Makkabeusok a templomi gyertyatartót megtisztították és újra szentelték. A hit olyan, mint a láng. Tökéletesen tiszta, fényt és meleget áraszt, de ha engedjük, rombol és porrá éget. A 21. Században egy egész világra kiterjedő Hanukára van szükségünk : A szabadság ünnepére, az összes nép hitéért.

Bár, az én hitem nem a tiéd, és a te hited nem az enyém, ha mindannyian szabadok lennénk, és égni hagynánk a saját lángunkat, együtt legyőzhetnénk a világban a sötétséget.

Hétköznapi és Sábeszi imaidők Reggelente 7:15 - 08:00 Vasárnap 8:00 - 08:45 Péntek este 19:00 Szombat reggel 09:30

Kapcsolati információk

Bethlen téri Zsinagóga • Heichal Jehuda

István utca 15.
1078 Budapest
Telefonszám
(061) 342 6170
Emailinfo@bethlenter.hu