Eszter könyvében lévő rejtett utalás

A Tóra két fő részből áll, az Írott tanból és a Szóbeli tanból. Az Írott tan – a TáNáCh – három részre osztható; Tórára – Mózes öt könyvére, Neviimre, Próféták könyvére és Ktuvimra, Szent Íratokra. A Tórát az Örökkévalótól kaptuk meg a Szináj hegyénél, míg a többi szent szövegeink prófétáinkól és bölcseinktől hagyományozódtak ránk. Ezek a szövegek azért számítanak szent szövegeknek, mert emunánk, hitünk alapján próféciával és ruách hákodessal, isteni ihletésű szent szellemmel íródtak, vagyis szövegeik az Örökkévaló üzenetei minden generáció számára, így számunkra is. Igaz ez a Szent iratok között található Purim történetét elbeszélő Eszter könyvére is.

Jelen rövid írásommal egy nagyon érdekes megfigyelésre hívom fel a kedves olvasó figyelmét Eszter könyvével kapcsolatban. Ebből kiderül, hogyan rejti el az Örökkévaló végtelen bölcsességét véges emberi szavakba és betűkbe.

Eszter könyve összesen 10 fejezetből áll. A 9. fejezet első és 10. mondata így hangzik: „A tizenkettedik hónapban, Ádár havában, annak tizenharmadik napján…a zsidók…Hámánnak, Hámdátá fiának, a zsidók szorongatójának, tíz fiát megölték…”

A 9. fejezet 13. és 14. mondatában Eszter királynő válaszát olvashatjuk:

„Eszter pedig így válaszolt: ha jónak látja a király, engedd meg holnap is a Susánban lévő zsidóknak, hogy a mai nap rendelete szerint cselekedjenek. Hámán tíz fiát pedig akasszák fel a bitófára. Hámán tíz fiát pedig felakasztották.”

Az első szöveg szerint Hámánt és tíz fiát Ádár hónap 13.-án ölték meg, a második idézet szerint másnap, Ádár hónap 14.-én pedig felakasztották őket.

Miért kérte Eszter királynő Áchásvéros királyt, hogy Hámán és tíz fia egynapos holttestét akasszák fel?

A válaszhoz vezető lépések közül nézzük és vizsgáljuk meg az első megfigyelést, a 9. fejezet 13. mondatát: „Eszter pedig így válaszolt: ha jónak látja a király, enged meg holnap is a Susánban levő zsidóknak, hogya mai nap rendelete szerint cselekedjenek. Hámán tíz fiát pedig akasszák fel a bitófára.”

A király és a holnap szót elemezzük bölcseink tanításai alapján.

Bölcseink szerint mikor Eszter könyvében az áll, hogy Áchásvéros király, akkor a szöveg tényleg Áchásvéros királyra utal, azonban mikor a király szó (héberül: melech) önmagában áll, akkor a szöveg az Örökkévalóra, HáSemre utal.

Rabbi Slomo Jiccháki, Rási hákádos tanítja (2Mózes 13:14-hez fűzött kommentárjában), hogy kétféle holnap létezik; egy azonnali és egy későbbi holnap. Az azonnali holnap a mai napot követő másnapra utal, míg a későbbi holnap egy konkrét napra utal a jövőben valamikor.

A két tanítás alapján a verset úgy is értelmezhetjük, hogy Eszter királyné magát az Örökkévalót kéri arra, hogy a történelem folyamán egyszer legyen majd egy olyan nap, mikor Hámán tíz fiát ismét felakasztják.

Mi volt erre a Király – az Örökkévaló – válasza? „A király erre azt mondta, úgy legyen…” Eszter könyve 9. fejezet 14. mondat.

Mivel az Örökkévaló mindig megtartja szavát, számítanunk kell eme prófécia bekövetkeztére. De mikor?

1946 október 17.-én több nagy újság címlapján az alábbi címhez hasonló volt olvasható: „Goering takes life in cell to avoid hanging…10 othes Nazis hanged”,

Vagyis „(Hermann) Goering cellájában vetett véget életének, hogy akasztását elkerülje… 10 másik nácit felakasztottak”.

Eszter könyvének midrása tanítja, hogy Hámán végigvezette Mordechájt királyi lovon és királyi öltözetben Susán városában, éppen fordítva, mint ahogy maga Hámán és családja gondolta volna. Hámán lánya egy teli bilit öntött a lovast vezető férfi fejére, ami ezért apja fején landolt. Hámán lánya szégyenében kiugrott az erkélyről és öngyilkos lett, apja és testvérei akasztása előtt egy nappal. Goering – jimách semo – is egy nappal a többiek akasztása előtt lett öngyilkos, ahogy a korabeli cikkből is kiderül.

Most pedig nézzük meg az Eszter könyvének szövegében található betűket. Találunk a szokásostól eltérő formájú betűket? Minden Megilát Eszterben – hagyomány szerint állatbőrre kézzel írt Eszter tekercsében – a 9. fejezet 7. és 8. mondata Hámán tíz fiának nevét sorolja fel, akiket felakasztottak, és a felolvasónak egy levegővel kell az összeset elmondania. Ha jobban megnézzük a neveket, megfigyelhetünk bennük 4 betűt, ami eltér a többi betű méretétől. Ezek a különbségek a történet első megírása óta (kb. a babilóniai fogság vége óta) hagyományunkon keresztül a szent szövegben fennmaradtak a mai napig.

Rabbi Mose ben Náchmántól, Rámbántól tanuljuk, hogy ha a TáNáCh szövegében a betűk méretében eltérést tapasztalunk a többi normális betűk méretéhez képest, akkor az rejtett, extra üzenetet hordoz magában.

Három névben három méretileg kisebb betűt, míg egy névben egy nagyobb betűt találunk.

Pársándátá nevében a “Táv” betű kicsi, Pármástá nevében a “Sin” betű kicsi, Vájzátá nevében a “Zájin” betű kicsi és első betűje, a “Váv” betű nagyobb.

A héber nyelv jelegzetessége, hogy minden betűhöz számértékek tartoznak. A három kis betű számértéke összesen: Táv + Sin + Zájin = 400 + 300 + 7 = 707 A nagy “Váv” betű gemátriája, számértéke 6, esetünkben ez a hatodik évezredre utal, amit ötezerrel tudunk kifejezni. Összeségében a betűk kiadnak egy zsidó évszámot, az 5707-et.

Átkonvertálva polgári időszámításra, ez 1946!

Pont az az év, mikor a náci bűnösöket felakasztották háborús bűncselekményeik miatt! Az egyik elítélt, Julius Streicher – jimách semo – akasztását megelőzően utolsó szavaival ezt üvöltötte: „Purimfest 1946”.

Hogy miért? Az akasztás 1946 október 16.-án szerdai napon történt. Ez a zsidó naptárban 5707 Tisri hónap 21.-e. A napnak a zsidó hagyomány szerint óriási jelentősége van. Minden év Tisri hónap 21.-e zárja le az őszi nagyünnepi időszakot. A napnak a neve Hosáná Rábbá, mely napon az Örökkévaló ítélete véglegesen lepecsételtetik.

A kabbala fő műve, a Zohár HáKádos tanítja (Vájikrá 31b), hogy Szukkot, a Sátoros ünnep hetedik napján – aminek neve Hosáná Rábbá – a világ népei fölött az ítélkezés a végére ér.

A Királytól indulva eljön az ítélet ideje és kivégzések történnek azon a napon – látjuk, meg is történtek. Eszter könyve különc betűinek elemzésének példája jól rávilágít arra, hogy szent szövegeink valóban ruách hákodessal, szent szellemmel íródtak és tanításaik örök érvényűek, a Teremtő végtelen bölcsességét rejtette el bennük. Bölcseink tanításai pedig hozzájárulnak emunánk, hitünk növekedéséhez, hogy az Örökkévaló teremtette, teremti és irányítja a világot és örök szeretettel szereti zsidó népét, segítségére minden időben lehet számítani.

Bízom benne, hogy e jelen kiadás hozzásegíti a kedves olvasót Purim ünnepének örömtelibb megéléséhez, azon belül is Eszter könyve esti és napközbeni meghallgatása micvájának, parancsolatának megszerzéséhez. Chág Purim Száméách! Boldog Purim ünnepét! Ásrénu! De jó nekünk!

Írta: Dovid Jojszef ben Szóró – Lefkovics Kornél – Magyar Breszlev 5777 Ros Chodes 2. Adar – 2017. február – 2. kiadás

A tanítás alapját Rabbi Dr. Hillel ben David (Greg Killian) Purim Insights című elemzése képezte

Hétköznapi és Sábeszi imaidők Reggelente 7:15 - 08:00 Vasárnap 8:00 - 08:45 Péntek este 19:00 Szombat reggel 09:30

Kapcsolati információk

Bethlen téri Zsinagóga • Heichal Jehuda

István utca 15.
1078 Budapest
Telefonszám
(061) 342 6170
Emailinfo@bethlenter.hu