Jó vagy Rossz?

A Tóra teljesen egyértelműen kimondja, hogy az Ö-való a micvák betartóit megjutalmazza, és azok megszegőit pedig megbűnteti.
Mózes 5. Könyve az Ö-való Izrael iránti szeretetéről, és annak következményeiről szól.

“Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az Ö-való az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is, azok iránt, akik szeretik őt és megtartják parancsolatait.
De megfizet személy szerint azoknak, akik gyűlölik őt, elpusztítja őket. Nem késik megfizetni személy szerint annak, aki gyűlöli őt.” (Mózes 5: 9-10)

Ha nagyobb spektrumon vizsgáljuk a bibliai szövegeket, láthatjuk, hogy ez nem mindig igaz. Sokszor a jók szenvednek a legtöbbet, és a rosszak boldogulnak.

Nézzük például Jób történetét: egy I.tenfélő férfi, aki rosszat soha nem tett az életben, mégis mindent elveszít.

És bár a bibliai részek többsége a kollektív jutalmakról és büntetésekről szól, előfordul az egyéni jutalmazás és büntetés egyaránt. 

Ezékiel próféta (Ezékiel 18) nemcsak az egyéni jó és rossz tett következményének fogalmával nem ért egyet, hanem elutasítja azt az elképzelést is, hogy az egyén t őseinek cselekedetei miatt büntetni kellene. 

A talmud idejében élő rabbik felismerték, hogy ebben az esetben Mózes 5. könyve, és Ezékiel próféta ellentmondásban vannak.

Maimonidészt is jelentősen érinti az eddig taglalt téma, hiszen hittételeinek fontos elemét alkotja:

11.         Jutalom és büntetés

A tizenegyedik hitelv, hogy a Magasságos Isten megjutalmazza azt, aki megtartja a Tóra parancsolatait, és megbünteti azt, aki az ő rendelkezéseit áthágja. A legnagyobb jutalom az eljövendő világ (olám hábá), a legnagyobb büntetés az égi halálbüntetés. Eleget beszéltünk már e tárgyról. Az erre az alapelvre utaló szentírási hely: „És most, ha megbocsátod bűnüket…! Ha pedig nem, törölj ki engem a te könyvedből, amelyet írtál. 

És az Isten válaszolt: „Aki vétett ellenem, azt törlöm ki könyvemből.” Ez a bizonysága annak, hogy az Isten tudja azt is, ki szolgálja őt, s azt is, ki a törvényszegő, s az előbbit megjutalmazza, az utóbbit megbünteti.
A jutalom és a büntetés kérdése a középkori gondolkodók elméjét is megmozgatta. Joseph Albo is kifejtette a véleményét a témáról.

Albo egyik szereplője volt az 1413-as híres tortosai zsidó–keresztény hitvitának. Fő műve a Széfer Ikkárim (‘A hitelvek könyve’), amelynek első fejezetében kritika tárgyává teszi Maimonidész nézeteit. A különböző jellegű – természeti, társadalmi, Isteni – törvények meghatározása után mutatja be saját álláspontját: Maimonidész 13 hitágazatával szemben 3 tételben állapítja meg a zsidóság lényegét: a) Isten léte b) a kinyilatkoztatás vagy a prófétaság c) a földöntúli jutalom vagy büntetés.

Jellemző rá a homiletikus stílus, kapcsolat az imákkal, versekkel. Utal arra, hogy a hit nem ütközhet az ésszerűség szabályaiba, majd részletezi a három dogma járulékait. Nem minősíti Istentagadónak ezeknek a másodrendű – bár fontos – szabályoknak a megszegőit. Művével a korban gyengülő vallásos érzést és ismereteket szerette volna erősíteni, bebizonyítva, hogy a Tóra tanításai nem ellenkeznek a racionalitással. Előadását az ügyesen alkalmazott bibliai és talmudi  idézetekkel színesíti.

A legalapvetőbb törvényeket a nagy középkori filozófust, Maimonidest követve az iqqar (gyökér) névvel illeti. Ezek a következők: 1. I.ten létezik, s ez olyan igazság, amely filozófiailag is bizonyítható. 2. az i.teni kinyilatkoztatás, a Tóra – vagyis a törvény – elismerése. 3. I.ten az érdemek és a bűnök szerint jutalmakat és büntetéseket kiszabó lény. Ezekből egy másik szinten további törvények (schoras) vezethetők le mindenki számára belátható logikai műveletekkel: I.ten egynemű, tökéletes és testtel nem rendelkező lény, öröktől fogva, illetőleg az időtlenségben létező abszolút tökéletesség. Isten mindenható, aki a próféták és törvényadók útján nyilatkoztatja ki magát. Az eddigiek az első két iqqarból következnek, a harmadikból pedig levezethető, hogy létezik i.teni előrelátás és gondviselés. A következő, befejező szinten a konstrukció olyan ágai (anafim) jelennek meg, amelyeket Mózes Tórájának minden elfogadója hitigazságként kell, hogy tekintsen. Hat ilyen hitigazságot fogalmaz meg: Isten a semmiből teremtette a világot, Mózes a legnagyobb a létezett és leendő próféták között, a Tóra megváltoztathatatlan, az ember a Tóra egyetlen törvényének betartásával is eljuthat a tökéletességig, hit a halottak feltámadásában, hit a Messiás eljövetelében.

A büntetés elrettentő és a társadalom védelmére gyakorolt értéke széles körben elismert, azonban a mai felfogás inkább a református nézetet erősíti. Ilyen hátteret tekintve a teológiai szférában a jutalom és a büntetés kérdése megkérdőjelezhetőbb.
Igaz, sokan megtagadják, hogy I.ten bosszúálló legyen, de az nem tagadható, hogy a zsidó vallás irodalmának egy része azt a benyomást kelti, hogy a büntetés igenis létezik.

Egy biztos: Ha a mai világban íródna a Tóra, biztosak lehetünk benne, hogy másképp viszonyulna a jó és rossz cselekedetek kérdésköréhez.

Hétköznapi és Sábeszi imaidők Reggelente 7:15 - 08:00 Vasárnap 8:00 - 08:45 Péntek este 19:00 Szombat reggel 09:30

Kapcsolati információk

Bethlen téri Zsinagóga • Heichal Jehuda

István utca 15.
1078 Budapest
Telefonszám
(061) 342 6170
Emailinfo@bethlenter.hu